Történelem

Nyerges András esszéiről: Kiválóan megírt, izgalmas, szellemes szövegek, nagyon aktuálisak és akkora tudás, áttekintő képesség és kutatómunka van mögöttük, hogy le a kalappal! Nyergest a tények izgatják, az adatokhoz ragaszkodik, mindahhoz, ami régi szövegekből kiolvasható. Amit művel, az nem történettudomány, de hát sebaj...

Kéretik komolyan venni e könyv alcímét, mert ami következik, tényleg – katyvasz. Jó, szebben fogalmazva: metszetek sora az 1940 és 1970 közötti évekből s ezen belül olyanoké, amiket kizárólag januári történésekből szemelgettem. De miért azokból? Mert nyolcvanadik évem betöltésekor úrrá lett rajtam az a vágy, hogy legalább megorrontsam, milyen lehetett az élet akkor, amikor megszülettem. Miféle dolgokról és mit tudtak az emberek? A hétköznapi emberek, persze. Miféle világba érkeztem 1940. január 3-án? Kifaggatnom erről már nincs kit, az egyetlen forrásom tehát, melynek révén megtudhatok valamit: a korabeli sajtó....

Fráter György kora és személyes története évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket és a szépírókat egyaránt. A zsoldos katonából pálos szerzetessé, majd I. János mellett a legnagyobb befolyással bíró első tanácsossá lett Fehér Barát – ahogyan a korban nevezték – biztos kézzel szőtte a nagyhatalmi politika szálait...

Kondor Vilmos nagysikerű történelmi-krimi sorozatában, a Bűnös Budapestben szerepel egy roppant ellenszenves magándetektív, Wayand Tibor. Ő az, aki „nyomozásaival” folyton keresztbe próbál tenni Gordon Zsigmondnak, a sorozat főhősének. Bár a regénybéli Wayand Tibor kitalált személy, mégis sok mindenben hasonlít névadójához, a Horthy-korszak politikai rendőrségének valóságban létező, rettegett detektívjéhez. De ki is volt az igazi Wayand Tibor?

Savoyai Eugén herceg (ahogy a német nyelvterületen általánosan ismert: Prinz Eugen) vitathatatlanul a 17–18. század európai történetének egyik kiemelkedő alakja. Hadvezérként sikerrel harcolt a Habsburgok két ősi ellensége, az Oszmán Birodalom és a Francia Királyság ellen is, részt vett a magyarországi törökellenes felszabadító háborúban, és a Rajna-menti, a németalföldi, illetve az itáliai fronton is letette névjegyét győztesen megvívott csatáival, sikeres várostromaival...

E könyv főhőse nem tartozik a Kádár-korszak manapság sokat emlegetett szereplői közé. Talán azért, mert 1981-es halála miatt nem élhette meg a rendszerváltást, és az a terület, amelyet politikusként patronált – a mezőgazdaság és a falusi társadalom – is sokat vesztett súlyából. Valójában a 20. századi magyar történelem fontos és befolyásos szereplőjével van dolgunk...

Pécs több mint két évezredes múltra visszatekintő története régóta foglalkoztatja a kutatókat, ennek ellenére a város évezredeket átívelő morfológiai, topográfiai fejlődését bemutató összefoglaló munka mindezidáig még nem született. A Magyar Várostörténeti Atlasz program keretében néhány éve megkezdett kutatásoknak többek között éppen az a célja, hogy e hiátust megszüntessék. A Pécs Várostörténeti Atlasz e kutatásokra szervezett munkacsoportjának tagjai az eddig elvégzett kutatásaik eredményeit adják közre e kötet hasábjain....

A Pécs története III. A hódoltság korában (1543–1686) című kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy bemutassák, miként hatott Pécs és a város mai határain belül létezett, akkor még önálló települések életére, sőt, tágabb környezetére a török megszállás.

A kötet, amelyet kezében tart a Tisztelt Olvasó, egy három évtizede indult program végeredményének negyedikként megjelenő darabja. Ezúttal nem követtük a kronológiai sorrendet – a török kort tárgyaló III. kötet után a város dualizmus kori fejlődését bemutató VI. részt adjuk közre.

Vajon hány, a középkori Magyar Királyságban élt személyről mondhatjuk el biztosan, hogy rendszeresen járt a Szent Római Birodalomban, ott jelentékeny birtokokkal rendelkezett, bejáratos volt a német-római császár udvarába, Észak-Itáliában a franciák ellen hadakozott? Ha sok emberről nem is, a kötet hőséről, Kövendi Székely Jakabról ez bizton állítható. Valóban a Hunyadiakkal állt rokonságban Székely és ennek köszönhette, hogy Mátyás király felfigyelt rá, befolyásos tisztségekkel halmozta el? Miért döntött úgy mégis, hogy Hunyadi Mátyás halála után nem annak fia, Corvin János, hanem a Habsburgok mellett teszi le a voksát, és miért maradt meg azután is támogatóik között?

Péteri Lóránt tervezte Gustav Mahler körút letisztult, jól körülhatárolt, mégis rendkívül sokszínű. Hét tanulmány jelöli a legfontosabb állomásokat: a zeneszerző, karmester és operaigazgató Gustav Mahler életének, alkotásainak és recepciójának reflektorfénybe állított kérdéseit.

Ki volt Nagy Töhötöm? A múlt század egyik legsikeresebb katolikus mozgalmának jezsuita irányítója? Egyházi diplomata, aki 1945–1946-ban határokon átszökve vitt és hozott híreket Róma és Magyarország, a Vatikán, a szovjetek és a magyar katolikus egyház között? Vagy egy Alejandro Nagy Varga nevű argentínai magyar szabadkőműves, aki részt vett a Buenos Aires-i nyomortelepek felmérésében és a dél-amerikai egyház szociális missziójában?...

Manapság sokat beszélünk a különböző mélyállam teóriákról, és ezáltal a múlt eseményei is más megvilágításba kerülnek, sőt eleddig ismeretlen személyek bukkanhatnak fel a múlt homályából. Az informális kapcsolatok szövevényes hálózatán alapuló Horthy-korszak pedig bővelkedik az ilyen alakokban. Kováts Tivadar is ezek közé tartozott...

Károlyi Gyula az egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb arisztokrata nemzetség tagjaként látta meg a napvilágot 1871-ben. Karrierje a 20. század elején még sokban hasonlított számos mágnás kortársáéhoz, a későbbiekben azonban megadatott számára a lehetőség, hogy eljusson a politikusok által hőn áhított csúcsra: előbb 1919 nyarán, a szegedi ellenforradalmi kormány élén, majd 1931–1932-ben miniszterelnök lett.

A kötet Radnóti Ilonának, a pécsi Janus Pannonius Múzeum 2009-ben elhunyt történész-muzeológusának a baranyai zsidósággal kapcsolatos írásait gyűjti egy csokorba. Radnóti Ilona történészi munkásságának meghatározó részét mindvégig a baranyai, pécsi zsidóság történetének feltárása jelentette. Széleskörű szakirodalmi tájékozottsága segítette felismerni az addigi kutatásban tapasztalt hiányt.

A kötet az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya, a Rézler Gyula Alapítvány és a Társadalomtudományi KutatóközpontPolitikatudományi Intézete "Rézler Gyula tudományos öröksége: A munkások, a foglalkoztatottak helyzete a modern kori Magyarországon ésaz alternatív vitarendezés" címmel 2020. november 25-én rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett változataittartalmazza...

A történészek hajlamosak – önkényesen és vitatható szempontok alapján megállapított – történelmi korszakokban gondolkodni. Azok a történeti munkák, amelyek a két világháború közötti időszakot tárgyalják, rendszerint 1938-ban érnek véget, a Horthy-korszakkal foglalkozók 1944-ben, esetleg 1945-ben fejeződnek be, a második világháborút kutatók többnyire az 1938 és 1945 közé eső évek eseményeit veszik górcső alá, a nagy világégést követő új berendezkedést elemzők pedig általában 1944-gyel vagy 1945-tel indítanak...

A trónöröklés kérdésének manapság kevés országban van aktualitása Európában, minthogy a 20. század a monarchiák hanyatlását hozta. A koraújkorban azonban éppen a monarchikus államforma volt az általános, a trónutódlást pedig alapvetően meghatározta az, hogy miként gondolkodtak egy-egy országban a politikai hatalomról. Oroszország mindig is különlegesnek számított, mindkét tekintetben....

A trónöröklés kérdésének manapság kevés országban van aktualitása Európában, minthogy a 20. század a monarchiák hanyatlását hozta. A koraújkorban azonban éppen a monarchikus államforma volt az általános, a trónutódlást pedig alapvetően meghatározta az, hogy miként gondolkodtak egy-egy országban a politikai hatalomról. Oroszország mindig is különlegesnek számított, mindkét tekintetben. A 17. század elejétől időről-időre álcárok léptek fel, az oroszok számára pedig a cári hatalom sokkal többet jelentett annál, mint amit a 17. századi királyok előszeretettel hangoztattak...

Gyarmati György sosem lett elefántcsont-toronyban ülő történész, aki öncélúan belefeledkezik tudományába. Pontosan tudta és tudja, hogy a közoktatással ápolt jó kapcsolatok nélkül a kutatási eredményekből nem lesz társadalmi tudás. Tudományos felkészültsége és kutatási eredményei már jó ideje a magyar történésztársadalom doyenjei közé emelték. Erről nemcsak hazai és külföldi konferenciaszereplései, tematikailag és műfajilag nagyon sokszínű írásai tanúskodnak, hanem elsősorban azok súlya és a történettudományban betöltött szerepük.

Az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) történetének a közérdeklődésre leginkább számot tartó szelete napjainkig az Állambiztonsági Minisztérium (közismert nevén Stasi) fennállása és működése. Jelen munka a Stasi Magyarországon működő operatív csoportjának közel három évtizedes történetét mutatja be 1961-es megalapításától a keleti blokkban lezajlott politikai átalakulásokig, vagyis a téma szempontjából a legfontosabbnak tekinthető határnyitásokig, 1989 őszéig...

Az ún. rokonlátogatók, azaz a második világháború után Magyarországról kitelepített németek és itthon maradt rokonaik kapcsolattartására, a svábok utazásaira a magyar állambiztonság is felfigyelt. A magyarországi németek elleni állam(biztonság)i intézkedéssorozatok második hulláma az 1956-os forradalmat követő megtorlások során, illetve azok lezárulta után kezdődött meg...

A kiadvány az 1999-ben, a Pécs Története Alapítvány kiadásában megjelent Pécs a törökkorban (Tanulmányok Pécs történetéből 7.) című nagysikerű tanulmánykötet második, bővített kiadása. A tanulmányok (újra)közlésének kiemelkedő jelentősége volt és van a Pécs történetét feltáró kutatásokban. Az eredeti kötet évekkel ezelőtt elfogyott, miközben változatlan érdeklődés mutatkozott iránta...

Miért voltak a 20. századi finn vezetők „okosabbak” a közben egymást gyilkoló, a politikából egymást kiszorító magyar eliteknél? Mit tudtak Suomi vezetői, hogy a bő száz éve még valamivel elmaradottabb államuk ma háromszor fejlettebb nálunk? Hogyan sikerült a múlt század hat történelmi fordulópontján jó döntéseket hozniuk, miközben a magyar politika mind a hatszor elbukott?

Napjainkban ismét – a történelem során korántsem először – reneszánszát éli a történeti biográfia. Aligha van olyan történeti műfaj, amely jobban érdekli a nagyközönséget, mint az életrajz. Másrészt számos történész is szívesen áldoz időt, energiát egy-egy kiemelkedő vagy éppen a fő folyamatokat a háttérből befolyásoló személyiség pályaképének és azt megalapozó, befolyásoló életkörülményeinek, az őt ért hatásoknak a feltárására, illetve annak bemutatásra, milyen hatást gyakorolt ő egy ország vagy csak egy részének társadalmára, politikai, kulturális életére...

Az első világháborúval foglalkozó szerzők első generációját az a korosztály jelenti, amelyik megélte a világégést. A tudományos feldolgozás igénye már a hadüzenet elküldése után felmerült, és a háború első hónapjaiban meg is kezdődött a munka, amely lényegében a második világháborúig folyamatos volt. 1945 után új szemlélet vert gyökeret, s azóta még újabbak születtek...

A kötet fotói egy láthatatlan várost tesznek láthatóvá. Ezek a felvételek ugyanis állambiztonsági ügyekben keletkeztek, így csak az eljárásokban szerepet kapó személyek, szinte kivétel nélkül rendőrök ismerhették azokat, a külvilág számára viszont ott és akkor láthatatlanok maradtak....

The letters of the Hungarian nobleman Boldizsár Batthyány (1542–1590) included in this selection provide snippets of everyday life in the southeastern territories of the Habsburg Monarchy. Batthyány was a Protestant landlord, an owner of mines, a friend and patron of the botanist Clusius, a successful military leader, a reader of Paracelsian works and a passionate alchemist...

2015-ben ünnepeltük Thienemann Tivadar születésének 125. évfordulóját és emlékeztünk meg halálának 30. évfordulójáról. A jelen kötet ehhez a kettős évfordulóhoz kapcsolódik. Az itt közölt tanulmányok, tisztelegve a tudós nagyhatású munkássága előtt, és szorosan illeszkedve szellemi örökségének Pécsett folyó ápolásába, többféle szempontból elemzik Thienemann életművét. Az évfordulóra készült írások a humántudományok mai eredményeit és felismeréseit játékba hozva vizsgálják Thienemann hosszú, termékeny alkotói korszakának kiemelkedő műveit, belehelyezve azokat a korabeli szaktudományi és történelmi kontextusba.

A két partot - vagy tágabb megközelítésben két világot - összekötő híd az emberiség és a magyarság művelődésének egyik legrégebbi ésA két partot - vagy tágabb megközelítésben két világot - összekötő híd az emberiség és a magyarság művelődésének egyik legrégebbi éslegmélyebb szimbóluma. Az igény, hogy el lehessen jutni rejtett, tőlünk távol álló, akár veszedelmes tájékokra is, az ősi mítoszok világában gyökeredzik.