Történelem

Brodarics István 1480 körül született Szlavóniában, kisnemesi családban. Iskolázottságának, nyelvtudásának és jól megválasztott párfogóinak köszönhetően fényes karriert futott be, melynek során a korabeli Európa szinte valamennyi uralkodójával, fontosabb politikusával és jelentősebb tudósával, művészével megismerkedett. 1539-ben a magyar főpapi elit tagjaként, váci püspökként érte a halál.

A kötet a magyar történelem két évszázadát, a szatmári békétől az első világháború kitöréséig tartó időszakot foglalja össze. Mint ahogy a kötet címéből is kiderül, a szerző egységes korszakként, a hagyományos rendi politikai, társadalmi, gazdasági struktúrákat lebontó és a modern, polgári Magyarország alapjait lefektető reformkorszakként látja és láttatja a 18–19. századot...

Katus László a „késleltetett nemzedék” kiváló történésze... Annak a második világháború végén beérő nemzedéknek a tagja, akit még az előző rendszer iskolái, egyházi intézményei neveltek, aki hűségesen és töretlenül megmaradt azon a „szellemi színvonalon”, amelyen elindult..., egy olyan, hajdan volt egyházi szellemiségnek, lelkiségnek és tudásnak van birtokában, amelyet a diktatúra eltörölni törekedett...

A kötet a 3. század közepétől, a Római Birodalom válságától a 15. század végéig tárgyalja a középkor történetét. Azét a korét, amelyben a sajátos európai civilizáció megszületett és felnövekedett. Ekkor ment végbe az a sokoldalú fejlődés a társadalmi élet minden területén – a technikában, a gazdaságban, a társadalomszerveződésben, a politikai intézményekben és a tudományban –, amelynek eredményeképpen az újkorban Európa lett a világ vezető civilizációja...

Talán épp azért nem váltam igazán professzionista történésszé, mert a történelemből végső soron minden érdekelt. Nem szeretek hosszabb ideig egy témánál vagy időszaknál lehorgonyozni, mert megöl a kíváncsiság, hogy mi történt más korszakokban és a történeti élet más területein. Tulajdonképpen elsősorban nem is az érdekel, hogy mi történt, hanem az, hogyan történt....

Sztehlo Gábor az 1944–1945-ös magyarországi embermentés sokak által ismerni vélt, már-már kultikus hőse, szinte egyszemélyes jelképe. Embermentőként, majd a Gaudiopolis néven híressé vált gyermekváros megteremtőjeként ikonikus alakja múlt századi történelmi emlékezetünknek...

Ha Darányi Kálmán miniszterelnökre terelődik a szó, a korszakot ismerők is jobbára csak a győri programot, az első zsidótörvény előkészítését vagy a nyilasokkal való egyezkedését tudják felidézni. Hogyan lehetett Magyarország miniszterelnöke a korszak egyik legszürkébb, csak végrehajtó szerepre hivatott politikusa? Egy ilyen színtelen személyiség minként és milyen irányban befolyásol(hat)ta az ország politikai életét?...

A kötet, amelyet az Olvasó a kezében tart, két egymással szorosan összefüggő részből áll. Egyrészt hagyományos értelemben vett politikai pályarajz, ami Darányi Kálmán kormányfő (1886-1939) életútjának egy-egy periódusát kronologikusan, illetve az egymással párhuzamosan futó eseményeket tematikus csoportokba rendezve elemzi a családi háttértől és az ifjúkortól, a hivatali ranglétra külön-böző állomásain át egészen haláláig.

A könyv szintézisteremtő igénnyel mutatja be az újkori magyarországi nőnevelés magyar nyelvű, nyomtatott forrásokra alapozott történetét. A kötet alapjául szolgáló, csaknem három évtizedes kutatás főként a középső és felső társadalmi rétegekhez tartozó magyarországi és erdélyi lányok és nők históriáját, nevelés- és művelődéstörténetét vizsgálja széleskörű nemzetközi beágyazottsággal és összehasonlításokkal, az önmagában is igen tág témakört nőtörténeti kontextusba helyezve...

Jelen munka tekinthető az első olyan kísérletnek, mely kifejezetten arra vállalkozik, hogy a Salòi Köztársaság, a Déli Királyság és Magyarország 1943–1945 közötti diplomáciai kapcsolatait rekonstruálja és periodizálja...

A kötet olyan problémákat vizsgál, amelyek gyakran kívül esnek a "hivatalos" történettudomány kutatási területein, de mégis erősen befolyásolják napjaink történelemképét. Milyen előfeltevések működtetik a történelmi korszakok meghatározását?

A közvélekedés szerint a vészkorszak és a holokauszt eseményeiről a háború után sokáig nem beszéltek, egyáltalán nem vagy csak alig jelentek meg irodalmi és történetírói munkák e témáról, és csupán az 1970-es évektől (de még inkább a rendszerváltás után) vált nyilvánossá e problémakör...

Két és fél évtizede annak, hogy Almási Tibor és Koszta László jóvoltából megszületett az első részletes életrajz Báncsa Istvánról, az első magyar származású bíborosról. A régebbi munkák is kiemelték annak jelentőségét, hogy Báncsa a magyar egyháziak közül elsőként kapott helyet a legmagasabb szintű egyházkormányzatban, ám nem taglalták igazán részletesen a pályafutását. Erre elsőként 1991-ben a két kiváló szegedi medievista vállalkozott, és jóllehet írásuk alcímében életrajzi vázlatként jellemezték saját munkájukat, az addigiaknál messzemenően alaposabb összegzést készítettek az első magyar bíborosról.

Jelen tanulmánykötet legalább két lehetséges pozíciót kínál a Tisztelt Olvasónak, amelyeket a szerkesztők a kötet címével is megpróbáltak – hogy sikerrel-e, a nagyérdemű ítéletére van bízva – érzékeltetni. A nézőpont állandó, a perspektívát azonban a kamerába helyezett prizma jellege váltogat(hat)ja.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből című forráskiadvány-sorozatának harmadik kötete a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának 1948 szeptembere és 1949 decembere között keletkezett irataiból válogat....

Várday Pál a mohácsi csata utáni zavaros időszakban jutott fel a magyar politikai vezetés csúcsára, az esztergomi érsek (1526–1549) és királyi helytartó (1542–1549) a kora legbefolyásosabb emberei közé tartozott. Ennek ellenére egészen mostanáig alig tudtunk róla valamit, családi háttere, felemelkedésének körülményei, személyisége rejtve maradt az utókor elől. Az életrajzot elolvasva azonban választ kaphatunk ezekre a kérdésekre...

After World War II it was widely known in Europe that the redefined and democratic Austria became a crossroad of the intelligence services of the previously allied forces, now gradually confronting each other, a meeting point for intelligence and counterintelligence networks and a continuous source of recruitment of new agents...

A magyar–román diplomáciai kapcsolatokban nem két egyenrangú állam képviselői tárgyaltak egymással, hanem egy a status quót elfogadni nem akaró és tudó vesztes kisállam, valamint egy a status quo fenntartásában érdekelt győztes középállam diplomáciai küzdelmeiről volt szó...

A magyar holokausztkutatás a Délvidékre vonatkozóan máig főként az 1944 márciusa utáni gettósítások és deportálások történetét tárta fel. Margittai Linda munkája az ezt megelőző, jóval tágabb időszakot átfogóan, 1941 áprilisától 1944 tavaszáig elemzi a délvidéki „zsidókérdést”, a magyar hatóságok délvidéki zsidópolitikáját.

1944 utolsó napjaiban a Vörös Hadsereg civilek tízezreit hurcolta többéves kényszermunkára a Szovjetunióba állítólagos német származásuk okán. Az embertelen körülmények miatt az elszállított nők és férfiak mintegy egyharmada életét vesztette a fogság éveiben. A deportálások tényét a rendszerváltásig szinte teljes titoktartás övezte, s az átfógó, több szempontot érvényesítő tudományos feldolgozás azóta is váratott magára...

A kötetben szereplő írások kiindulópontja a – napjainkra minden elemében érvénytelenített – „Nagy Októberi Szocialista Forradalom”. A szerzők többsége annak későbbi, az orosz határokon túlnyúló expanziójára, egy-egy – tájkép csata után – jelenségére koncentrált. A hangsúly a sztálinizmus időszakára esik, mert a száz éve induló orosz-szovjet átalakulás egy generációval később, a második világháború után lett Kelet-Közép-Európában is rendszeralakító tényező...

A Horthy-korszak szereplői számos naplót, visszaemlékezést hagyományoztak az utókorra. A kormányzó, miniszterelnökök, miniszterek, ahadsereg vezetői, közéleti szereplők, írók és művészek memoárjai sorra jelentek meg a hetvenes évek végétől. Azt gondolhatnánk, hogy nemmaradt már kiadatlanul olyan terjedelmesebb korabeli írás, ami jelentős közszereplő emlékeit őrzi. Az élet azonban tartogat meglepetéseket...

Magyarországnak immár legalább két évszázados célja, hogy az életminőség, a gazdasági-ipari, társadalmi és kulturális fejlettség tekintetében felzárkózzon Nyugat-Európa államaihoz. E mellett mindig fontos törekvés volt, hogy a reformkorban meginduló modernizációs folyamatok kontrollját minél előbb a magyar nemzetállam vehesse saját kezébe. Ennek előfeltétele volt a magyar politikai elit másik alapvető, az egész 19. századot meghatározó célkitűzése, hogy Európa etnikailag leginkább heterogén országát ne „csak” modern, hanem magyar nemzeti állammá is fejlessze.

Egy év Móricz Zsigmond életéből egy kötetben. Vajon mi készteti az írót nagyregény méretű napló írására? Mi készteti arra, hogy négy regény, három film, két színdarab és egy novelláskötet kimagasló írói teljesítménye mellé erőteljes felkiáltójeleket és kérdőjeleket állítson? ...

A munkásság helyzete alapjaiban változott meg Magyarországon az 1980-as évek végétől kezdődően az állami tulajdon lebontása, privatizációja, egyes ipari ágazatok elsorvasztása, nagy múltú üzemek bezárása, felszámolása következtében...

A megbicsaklott 20. század sajtótörténete – melyet újságíróként, történészként három évtizede kutatok – kimeríthetetlen adalékokkal szolgál örök témámhoz, választott szakmám és a hatalom viszonyához. Ezen írásaimat – akár részletező tanulmányok, akár archívumok mélyéről előbányászott ismeretlen dokumentumközlések, akár hosszabb-rövidebb cikkek – legszívesebben krónikáknak nevezem...

Aidinger János, Majorossy Imre, Nendtvich Andor, Makay István Pécs történetének olyan nagy formátumú vezetői voltak, akiknek egyénisége és képességei közel hét évtizeden keresztül alapvetően meghatározták a város működését, fejlődését, s jelentősen hozzájárultak Pécs mai arculatának kialakításához is....

A második világháborúban érintett nemzetek számára a háborús erőfeszítés az egész társadalomra hatással volt. Számos területen hozott változást, de az egyik legnagyobb fordulat vitathatatlanul a nők társadalmi szerepének felértékelődése volt. Többek között ekkor változott meg alapjaiban a nőkről kialakult kép: a háziasszonyokból dolgozók lettek....

Nyerges András az ÉS-ben futó sorozatában sok évtizedes, olykor másfél évszázados idézetekkel világítja meg a jelenkor bajait és csúfságait; e találó idézeteknek a mai helyzetre vetített szellemessége elképesztő; az egyik legnagyobb teljesítménye a mai magyar publicisztikának...

„Tehetségünk vagy tehetségtelenségünk, műveink színvonalának emelkedése vagy süllyedése, törekvéseink változása vagy röghözkötöttsége nem tétel az elszámolásban, ezért szóba sem kerülhet úgy, ahogy más irodalmi jelenségek elbírálásakor szokás. Olyan valakiről, mint én, aki annak idején szerepelt a Tűztáncban, tudomást venni mindmáig tilos. Ezt a kimondatlan törvényt senki sem szegheti meg, mert a rólunk ejtett (még oly szigorú) szó is egyenlő volna a létezésünk elfogadásával..."