Történelem

1986. április 26-án történt az atomenergia felhasználásának mindezidáig legsúlyosabb baleseteinek egyike. Az akkori Szovjetunión belül az ukrán–belorusz határon álló erőműben bekövetkezett szerencsétlenség nemcsak környezetvédelmi, de világpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a hidegháború utolsó éveinek.

A késő dualizmus éveinek és a két világháború közötti Magyarország – mindmáig ható antagonisztikus politikai-ideológiai törésvonalak kialakulása – időszakának Herczeg Ferenc nemcsak szemtanúja volt jelentős íróként, közéleti személyiségeként, hanem a kor közvéleményének, közgondolkodásának meghatározó formálójaként alakítója is. Ezért Herczeg életművének, irodalmi alkotásainak, szerteágazó publicisztikai tevékenységének elemzése hozzájárulhat a magyar történelem e kiemelkedően fontos félévszázadának mélyebb megértéséhez és árnyaltabb megítéléséhez...

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc zenetörténeti összefüggései, a zenészek forradalomban vállalt szerepe és a politikai eseményekre adott reakciói elevenednek meg a könyv lapjain, mely történészek és zenetörténészek együttműködésének eredményeként kerül most az olvasó kezébe.

Az elmúlt években, évtizedekben a város történetének vonatkozásában a forrásadottságoknak és a korszakkal foglalkozó kutatók nagy számának, az elvégzett kutatómunka eredményeinek köszönhetően Pécs polgárosodására vonatkozóan halmozódott fel a legtöbb ismeret.

A történelmi trauma nem múlik el az első nemzedékkel. Emlékezete továbbhagyományozódik: a következő generáció, majd az azutáni is részesül belőle. A pszichológiai értelemben vett elaboráció, a trauma feldolgozása a társadalomban és a kultúrában folytatólagos. Az ábrázolásesztétika alapproblémája egyfajta főmotívumként húzódik végig összeállításunkon. Az elemzett művek különböző poétikai irányokhoz sorolhatók, ugyanakkor természetes, hogy intertextuálisan összekapcsolódnak. A szövegek köre sajnálatosan szűk, bár sajnos több, fontos írással így sem tudtunk foglalkozni.

Magyarok és délszlávok, szerbek, horvátok, szlovének egy évezrede élnek egymás mellett, többnyire békésen, bár a békésnek tűnő évszázadokat időnként súlyos, véres konfliktusok tarkították. A hosszú együttélés tapasztalata, érdekeik találkozása és nem ritkán ütközése formálta az egymásról kialakított képüket, amely jelentős mértékben meghatározta és napjainkban is befolyásolja az egyén és a politika viszonyulását a másik nemzethez.

Egy diktatúra sosincs kész, nincs nyugalmi állapota. Éppen ezért nehéz megállapítani, egy rendszer meddig tekinthető demokratikusnak, és mikortól beszélhetünk diktatúráról – és milyen diktatúráról is beszélhetünk. Magyarországon 1948-ra teljessé vált a kommunista hatalomátvétel, a sztálini rendszer teljes kiépítésére azonban még időre volt szükség...

Nagyon sok könyv született már a nemzetiszocialisták hatalomban eltöltött éveiről, a rendszerről és az ideológiáról, mégis keveset értettünk meg abból, hogy mi motiválta Hitlert és követőit céljaik fanatikus véghezvitelében. A szokásos történészi gyakorlattól eltérően jelen kötet nem a náci rendszer működését és a politikai motivációkat elemzi, hanem azokat a lélektani folyamatokat, amelyek a történeti kutatásban eddig kevésbé kaptak figyelmet...

Az egykori acélgyári kolóniákon lakók közös identitástudattal rendelkező, jól meghatározható lokális közösségei már a rendszerváltás előtt bomlásnak indultak, a rendszerváltás után pedig felgyorsult e városrészek, az egykori bányász- és munkáskolóniák pusztulása. Túlélni és megmaradni – e két lételem lett aktuális kérdés a rohamosan csökkenő létszámú, elmaradott régiókban.

A könyv, melyet az Olvasó a kezében tart, a szerzőnek az elmúlt néhány évben, döntően a 2010 után megjelent írásait adja közre. Az ilyen együttes újraközlés érdekes tanulságokkal járhat, mert a kutató-történész munkájának normális esetben nem látható dimenzióit tárja fel. A sokfelé, itthon és külföldön megjelent írások önmagukban csak a konkrét témáról adnak információkat. Így együtt olvasva e tanulmányokat jól körvonalazódnak a kutató érdeklődésének, tudományos kapcsolatainak a dimenziói.

A most napvilágot látott kötet jelentősége elsősorban abban áll, hogy a korábbiakban nem jelent meg olyan tudományos-ismeretterjesztő munka, amely a női nem pécsi képviselőit állította vizsgálódásainak középpontjába. A szerző célkitűzése éppen ezért az volt, hogy emléket állítson azoknak a – sok esetben méltánytalanul elfeledett – hölgyeknek, akiknek élete számos szállal kötődik a mecsekaljai település történetéhez, s ezáltal beemelje őket a város történeti emlékezetébe.

Miért ez a cím? A szervezők/szerkesztők abból indultak ki, hogy az ember szűkebb hazájában (településén, illetve annak környezetében) fejti ki tevékenységét, itt van otthona, annak adottságai határozzák meg legközvetlenebbül életfeltételeit, lehetőségeit, és itt érik azok a szociális, szellemi, kulturális, politikai, érzelmi stb. hatások, melyek leginkább befolyásolják későbbi sorsát...

Ez a kötet azokból az előadásokból állt össze, amelyek 2015. november 11-én hangzottak el a Bekker Zsuzsa emlékére a Budapesti Corvinus Egyetemen a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében rendezett konferencián. Itt gyűltek össze a kollégák, pályatársak és tanítványok, hogy leróják tiszteletüket, hogy felidézzék a 2015 februárjában elhunyt jelentős és tisztelt kutató és oktató, a Közgazdasági Elméletek Története Tanszéket másfél évtizeden át vezető egyetemi tanár alakját és munkásságát...

Potoczky Mária 1922-ben arisztokrata családban született. Első férjét, Jándy Géza volt horthysta századost, valamint bátyját és apósát az 1950-es évek elején Rákosiék letartóztatták és bebörtönözték, édesanyját internálótáborba zárták. 1948-ban Mária – aki különváltan élt férjétől – Nógrádi Sándor tábornoknak, a HM politikai főcsoportfőnökének lett a szeretője.

Nagy Lajos 1370–1382 között kormányozta Lengyelországot, és tizenkét éves uralma nem hagyott jó emléket a lengyel nemzeti emlékezetben. A legtöbb vád azért érte és éri a mai napig, hogy csak másodrangúnak tekintette lengyel koronáját...

A könyv főcíme, a divisio regni széles körben elterjedt kifejezés volt a középkorban, egyenesen a Bibliából származik, és a középkor folyamán kétféle értelmezése volt. Egyszerre jelentette az ország megosztását, és a trónviszályokat, az országon belüli széthúzást, azaz azoknak a vitáit, akik a trónharcokban részt vettek...

Az útókor hálátlanságának bizonyítéka Lajos Vilmos (1655–1707) – a magyar olvasóknak csak Bádeni Lajos – baden-badeni őrgróf elfeledett emléke. Kortársai rajongtak a 17. század második felének e kiváló katonájáért és hadvezéréért, aki győzelmet győzelemre halmozott a nagy török háborúban és a rajnai fronton...

Font Márta életútjának döntő része Pécs városához kötődik. Itt született, általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte. Ezután közel másfél évtizedes szegedi kitérő következett. 1970–1975 között a József Attila Tudományegyetem történelem–orosz szakos hallgatója, majd később oktatója volt. 1983-ban tért vissza szülővárosába, s a Pécsett meginduló egyetemi tanárképzés egyik alapítója lett, az akkori Tanárképző Kar Történelem Tanszékén...

Az Árkádia Kiskönyvtár történelmi sorozatának második kötete a 20. századi magyar történelemre fókuszál. Az írásokban a történelem folyamat-jellege a politikatörténeti cezúrákon átívelő társadalmi és gazdasági változások bemutatásával tárul fel, a releváns történeti értékelést elősegítő új fogalomkészlet segítségével és szintetizáló jelleggel...

A börtön több ezer éves intézmény, már a legrégebbi írott emlékek is tanúskodnak alkalmazásáról, mint a bűncselekmények büntetés-végrehajtási eszközéről. Az elmúlt évszázadok során – különösen a büntetések 18. századhoz köthető humanizálódása után – a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásával kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok hatalmassá duzzadtak, s kialakult a börtönügy mint tudomány, illetve – nem mellékesen – a büntetés-végrehajtási szakma...

Bene Krisztián kötetének célja kettős: egyrészről főként francia és német levéltári forrásokra és a legfrissebb szakirodalomra alapozva igyekszik objektív és átfogó képet szolgáltatni az 1940 és 1943 között fennálló Szabad Francia Erők szervezetének létrehozásáról, tevékenységéről és annak jelentőségéről. Az Olvasó mindezt a második világháborús Franciaország történetébe ágyazva ismerheti meg.

A bűnbak az emberiség közösségi identitásteremtésének terméke, egyszersmind cselekvésinspiráló elem. Úgy szerves része a földi civilizáció egészének, hogy ahhoz hasonlóan idővel maga is változik. A dolog történeti bája-borzalma leginkább időtlenségében ragadható meg: a bűnbakkereső (és találó) gondolkodás nemhogy töretlenül, hanem szerteágazóan és megizmosodva él tovább a modern társadalomszervezés egymást követő időszakaiban is.

Az Árkádia Kiskönyvtár az online megjelenő Árkádia folyóirat kézbe vehető és lapozható formája. A tematikus sorozat összeállítását praktikus szempontok vezérelték. A közérthető és rövid tanulmányok a középiskolai tananyag meghatározó témaköreit mutatják be naprakész, a történettudomány újabb eredményeit megjelenítő tudást közvetítve.

A nemzetnevelés gondolata egyidejű a modern nemzeteszme kialakulásával. Utóbbi folytonosan változó hangsúlyai újra és újra aktivizálják és aktualizálják a fogalmat is: a „nemzetnevelés” variációi és használatának intenzitása a változó kontextusokhoz kötött. Jelentéseinek felfejtése a mindenkori társadalmi-politikai viszonyok jobb megértéséhez kínálhat kulcsokat...

A kötet tárgya a román kori művészet kiemelkedő emléke, a pécsi Szent Péter székesegyház. A román kori építéstörténetét és kőfaragványait az 1970-es évek közepétől kutató Tóth Melinda (1939–2012) művészettörténész emlékének szentelt tanulmánykötet tizennégy írása régészeti, történeti és művészettörténeti szempontból vizsgálja a magyarországi romanika kronológiájának és stílustörténetének ezen fő emlékét.

A kötet az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából Szegeden 2017-ben rendezett konferencia előadásainak tanulmányokká formált változatait tartalmazza. A kötet szerzői: Balogh Elemér, Glässer Norbert, Harkai Ágnes, Harsányi László, Homoki-Nagy Mária, Marjanucz László, Molnár Judit, Trócsányi László

A „Vörös Csepel” hűségében talán leginkább megbízott a kommunista diktatúra. Mindhiába, pár nap múlva összeomlott a helyi hatalom, bázisaikat rövid időn belül elfoglalták a zsarnokságot végképp megelégelő tömegek. A felkelők különösen a városrész központját és a Királyerdőt vonták ellenőrzésük alá. Bár a régi hatalom átmenetileg visszaszerezte a városrészt, de a politikai fordulat következtében a forradalmárok vették kezükbe az irányítást, és a felkelők nemzetőrökké lényegültek át.

Az állambiztonsági szervek évtizedeken keresztül csendben és folyamatosan gyártották a „titkokat” Magyarországon is. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy fellebbentse a fátylat ezekről a titkokról. A kötet tanulmányai a titkosszolgálatok csendes hétköznapjait, névtelenjeit, szolgálati idejük során többnyire arcnélküli mamelukjait kísérlik meg nevesíteni, fantomképen túlmenően beazonosítani, egyéni és szervezetszerű ténykedésüket pedig feleleveníteni.

Vitéz lévai Borbély-Maczky Emil a két világháború közötti magyar politikai élet egyik jellegzetes, ám jórészt elfeledett, a történeti irodalomban is keveset idézett alakja. Ennek fő oka talán arra vezethető vissza, hogy országos közéleti szerepvállalásának jelentősége elsősorban nem képviselőházi tevékenységében realizálódott...

Hogyan fogadta a magyar lakosság a Csehszlovákia elleni intervenció hírét 1968 augusztusában? Megszállásnak tekintették vagy egyetértettek a baráti segítségnyújtásról szóló hivatalos magyarázattal? A történész szerző ügynökjelentések és nyomozati iratok alapján mutatja be a korabeli magyar társadalom reakcióit. Nemcsak a katonai akciót elítélő, „ellenséges” megnyilvánulásoknak, hanem a fegyveres beavatkozást „megértéssel” – bár fenntartásokkal – fogadó vagy kifejezetten helyeslő véleményeknek is nyoma maradt a forrásokban...