Történelem

1986. április 26-án történt az atomenergia felhasználásának mindezidáig legsúlyosabb baleseteinek egyike. Az akkori Szovjetunión belül az ukrán–belorusz határon álló erőműben bekövetkezett szerencsétlenség nemcsak környezetvédelmi, de világpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a hidegháború utolsó éveinek.

A késő dualizmus éveinek és a két világháború közötti Magyarország – mindmáig ható antagonisztikus politikai-ideológiai törésvonalak kialakulása – időszakának Herczeg Ferenc nemcsak szemtanúja volt jelentős íróként, közéleti személyiségeként, hanem a kor közvéleményének, közgondolkodásának meghatározó formálójaként alakítója is. Ezért Herczeg életművének, irodalmi alkotásainak, szerteágazó publicisztikai tevékenységének elemzése hozzájárulhat a magyar történelem e kiemelkedően fontos félévszázadának mélyebb megértéséhez és árnyaltabb megítéléséhez...

Az elmúlt években, évtizedekben a város történetének vonatkozásában a forrásadottságoknak és a korszakkal foglalkozó kutatók nagy számának, az elvégzett kutatómunka eredményeinek köszönhetően Pécs polgárosodására vonatkozóan halmozódott fel a legtöbb ismeret.

A történelmi trauma nem múlik el az első nemzedékkel. Emlékezete továbbhagyományozódik: a következő generáció, majd az azutáni is részesül belőle. A pszichológiai értelemben vett elaboráció, a trauma feldolgozása a társadalomban és a kultúrában folytatólagos. Az ábrázolásesztétika alapproblémája egyfajta főmotívumként húzódik végig összeállításunkon. Az elemzett művek különböző poétikai irányokhoz sorolhatók, ugyanakkor természetes, hogy intertextuálisan összekapcsolódnak. A szövegek köre sajnálatosan szűk, bár sajnos több, fontos írással így sem tudtunk foglalkozni.

Magyarok és délszlávok, szerbek, horvátok, szlovének egy évezrede élnek egymás mellett, többnyire békésen, bár a békésnek tűnő évszázadokat időnként súlyos, véres konfliktusok tarkították. A hosszú együttélés tapasztalata, érdekeik találkozása és nem ritkán ütközése formálta az egymásról kialakított képüket, amely jelentős mértékben meghatározta és napjainkban is befolyásolja az egyén és a politika viszonyulását a másik nemzethez.

A könyv, melyet az Olvasó a kezében tart, a szerzőnek az elmúlt néhány évben, döntően a 2010 után megjelent írásait adja közre. Az ilyen együttes újraközlés érdekes tanulságokkal járhat, mert a kutató-történész munkájának normális esetben nem látható dimenzióit tárja fel. A sokfelé, itthon és külföldön megjelent írások önmagukban csak a konkrét témáról adnak információkat. Így együtt olvasva e tanulmányokat jól körvonalazódnak a kutató érdeklődésének, tudományos kapcsolatainak a dimenziói.

A most napvilágot látott kötet jelentősége elsősorban abban áll, hogy a korábbiakban nem jelent meg olyan tudományos-ismeretterjesztő munka, amely a női nem pécsi képviselőit állította vizsgálódásainak középpontjába. A szerző célkitűzése éppen ezért az volt, hogy emléket állítson azoknak a – sok esetben méltánytalanul elfeledett – hölgyeknek, akiknek élete számos szállal kötődik a mecsekaljai település történetéhez, s ezáltal beemelje őket a város történeti emlékezetébe.

Ez a kötet azokból az előadásokból állt össze, amelyek 2015. november 11-én hangzottak el a Bekker Zsuzsa emlékére a Budapesti Corvinus Egyetemen a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében rendezett konferencián. Itt gyűltek össze a kollégák, pályatársak és tanítványok, hogy leróják tiszteletüket, hogy felidézzék a 2015 februárjában elhunyt jelentős és tisztelt kutató és oktató, a Közgazdasági Elméletek Története Tanszéket másfél évtizeden át vezető egyetemi tanár alakját és munkásságát...

Potoczky Mária 1922-ben arisztokrata családban született. Első férjét, Jándy Géza volt horthysta századost, valamint bátyját és apósát az 1950-es évek elején Rákosiék letartóztatták és bebörtönözték, édesanyját internálótáborba zárták. 1948-ban Mária – aki különváltan élt férjétől – Nógrádi Sándor tábornoknak, a HM politikai főcsoportfőnökének lett a szeretője.

Nagy Lajos 1370–1382 között kormányozta Lengyelországot, és tizenkét éves uralma nem hagyott jó emléket a lengyel nemzeti emlékezetben. A legtöbb vád azért érte és éri a mai napig, hogy csak másodrangúnak tekintette lengyel koronáját...

A könyv főcíme, a divisio regni széles körben elterjedt kifejezés volt a középkorban, egyenesen a Bibliából származik, és a középkor folyamán kétféle értelmezése volt. Egyszerre jelentette az ország megosztását, és a trónviszályokat, az országon belüli széthúzást, azaz azoknak a vitáit, akik a trónharcokban részt vettek...

Az útókor hálátlanságának bizonyítéka Lajos Vilmos (1655–1707) – a magyar olvasóknak csak Bádeni Lajos – baden-badeni őrgróf elfeledett emléke. Kortársai rajongtak a 17. század második felének e kiváló katonájáért és hadvezéréért, aki győzelmet győzelemre halmozott a nagy török háborúban és a rajnai fronton...

Font Márta életútjának döntő része Pécs városához kötődik. Itt született, általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte. Ezután közel másfél évtizedes szegedi kitérő következett. 1970–1975 között a József Attila Tudományegyetem történelem–orosz szakos hallgatója, majd később oktatója volt. 1983-ban tért vissza szülővárosába, s a Pécsett meginduló egyetemi tanárképzés egyik alapítója lett, az akkori Tanárképző Kar Történelem Tanszékén...

Az Árkádia Kiskönyvtár történelmi sorozatának második kötete a 20. századi magyar történelemre fókuszál. Az írásokban a történelem folyamat-jellege a politikatörténeti cezúrákon átívelő társadalmi és gazdasági változások bemutatásával tárul fel, a releváns történeti értékelést elősegítő új fogalomkészlet segítségével és szintetizáló jelleggel...

A börtön több ezer éves intézmény, már a legrégebbi írott emlékek is tanúskodnak alkalmazásáról, mint a bűncselekmények büntetés-végrehajtási eszközéről. Az elmúlt évszázadok során – különösen a büntetések 18. századhoz köthető humanizálódása után – a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásával kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok hatalmassá duzzadtak, s kialakult a börtönügy mint tudomány, illetve – nem mellékesen – a büntetés-végrehajtási szakma...

Bene Krisztián kötetének célja kettős: egyrészről főként francia és német levéltári forrásokra és a legfrissebb szakirodalomra alapozva igyekszik objektív és átfogó képet szolgáltatni az 1940 és 1943 között fennálló Szabad Francia Erők szervezetének létrehozásáról, tevékenységéről és annak jelentőségéről. Az Olvasó mindezt a második világháborús Franciaország történetébe ágyazva ismerheti meg.

A bűnbak az emberiség közösségi identitásteremtésének terméke, egyszersmind cselekvésinspiráló elem. Úgy szerves része a földi civilizáció egészének, hogy ahhoz hasonlóan idővel maga is változik. A dolog történeti bája-borzalma leginkább időtlenségében ragadható meg: a bűnbakkereső (és találó) gondolkodás nemhogy töretlenül, hanem szerteágazóan és megizmosodva él tovább a modern társadalomszervezés egymást követő időszakaiban is.

Az Árkádia Kiskönyvtár az online megjelenő Árkádia folyóirat kézbe vehető és lapozható formája. A tematikus sorozat összeállítását praktikus szempontok vezérelték. A közérthető és rövid tanulmányok a középiskolai tananyag meghatározó témaköreit mutatják be naprakész, a történettudomány újabb eredményeit megjelenítő tudást közvetítve.

A kötet tárgya a román kori művészet kiemelkedő emléke, a pécsi Szent Péter székesegyház. A román kori építéstörténetét és kőfaragványait az 1970-es évek közepétől kutató Tóth Melinda (1939–2012) művészettörténész emlékének szentelt tanulmánykötet tizennégy írása régészeti, történeti és művészettörténeti szempontból vizsgálja a magyarországi romanika kronológiájának és stílustörténetének ezen fő emlékét.

A kötet az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából Szegeden 2017-ben rendezett konferencia előadásainak tanulmányokká formált változatait tartalmazza. A kötet szerzői: Balogh Elemér, Glässer Norbert, Harkai Ágnes, Harsányi László, Homoki-Nagy Mária, Marjanucz László, Molnár Judit, Trócsányi László

A „Vörös Csepel” hűségében talán leginkább megbízott a kommunista diktatúra. Mindhiába, pár nap múlva összeomlott a helyi hatalom, bázisaikat rövid időn belül elfoglalták a zsarnokságot végképp megelégelő tömegek. A felkelők különösen a városrész központját és a Királyerdőt vonták ellenőrzésük alá. Bár a régi hatalom átmenetileg visszaszerezte a városrészt, de a politikai fordulat következtében a forradalmárok vették kezükbe az irányítást, és a felkelők nemzetőrökké lényegültek át.

Az állambiztonsági szervek évtizedeken keresztül csendben és folyamatosan gyártották a „titkokat” Magyarországon is. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy fellebbentse a fátylat ezekről a titkokról. A kötet tanulmányai a titkosszolgálatok csendes hétköznapjait, névtelenjeit, szolgálati idejük során többnyire arcnélküli mamelukjait kísérlik meg nevesíteni, fantomképen túlmenően beazonosítani, egyéni és szervezetszerű ténykedésüket pedig feleleveníteni.

Hogyan fogadta a magyar lakosság a Csehszlovákia elleni intervenció hírét 1968 augusztusában? Megszállásnak tekintették vagy egyetértettek a baráti segítségnyújtásról szóló hivatalos magyarázattal? A történész szerző ügynökjelentések és nyomozati iratok alapján mutatja be a korabeli magyar társadalom reakcióit. Nemcsak a katonai akciót elítélő, „ellenséges” megnyilvánulásoknak, hanem a fegyveres beavatkozást „megértéssel” – bár fenntartásokkal – fogadó vagy kifejezetten helyeslő véleményeknek is nyoma maradt a forrásokban...

Mely társadalmi rétegek tagjai vállalkoztak a távoli kegyhelyek meglátogatására? Milyen közlekedési eszközöket vettek igénybe? Mennyi időre volt szükség a középkorban ahhoz, hogy egy zarándok a Brit-szigetekről Rómába vagy Velencéből a Szentföldre jusson?

Kálmán (1208–1241), II. András király másodszülött fia, IV. Béla öccse, Halics királya és egész Szlavónia hercege talán nem a legismertebb tagja az első magyar uralkodódinasztiának, de úgy véljük, érdemes alaposabban megismerni őt.

Jelen kötet a szerző 2012 és 2017 között folyóiratokban és tematikus kötetekben megjelent írásait tartalmazza. A tanulmányok a 10. század vége és a 11. század közepe közötti időszakra, illetve a 13. század első kétharmadára fókuszálnak, s tematikusan négy fejezetre tagolódnak...

A kötet az 1990. december 20. és 1992. február 29. között a kormányban a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter tisztségét betöltő Gálszécsy Andrással Várkonyi Benedek által 2016–2017-ben készített életinterjút tartalmazza. Az interjúkötet hat fejezetben tárgyalja az életút legfontosabb helyszíneit és állomásait...

A könyv négy település, a baranyai Nagynyárád, a Tolna megyei Bonyhád, a nyugat-magyarországi Balf, valamint a „leghűségesebb” város, Sopron német lakosságának hányatott sorsát követi nyomon 1944 és 1948 között. Sorra veszi a második világháborút követő esztendőkben lezajlott sorsfordító változásokat, amikor a földreform és a különböző telepítési akciók alapjaiban forgatták fel az itt lakók életét...

A Római Birodalom sohasem akart tengeri nagyhatalommá válni, ennek ellenére az i. e. 2. század végére olyan államalakulattá fejlődött, amelynek gazdasági és részben politikai sikerét a mediterrán tengerrészek „összekapcsoltsága” biztosította. A tengeri hajózás a leggyorsabb és a legolcsóbb módja volt az információcserének, az utazásnak, valamint az áruk beszerzésének, illetve célba juttatásának...

The studies of this volume grant a glimpse into the metamorphosis of the secret services of the various Central Eastern European satellite states after Stalin’s death. While each study touches upon the low-key corrective measures leveled at the Party and state leadership apparatuses of their respective countries, they largely focus on the unfolding process of the reorganization(s) of the secret services, and the reprogramming of their “positions of power” within the system. With regard to the general situation of the satellite states towards the end of Stalinism, studies dedicated to the contemporary German Democratic Republic, Czechoslovakia, Poland, Bulgaria and Hungary show a strong convergence on two major points.