Történelem

1986. április 26-án történt az atomenergia felhasználásának mindezidáig legsúlyosabb baleseteinek egyike. Az akkori Szovjetunión belül az ukrán–belorusz határon álló erőműben bekövetkezett szerencsétlenség nemcsak környezetvédelmi, de világpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a hidegháború utolsó éveinek.

A késő dualizmus éveinek és a két világháború közötti Magyarország – mindmáig ható antagonisztikus politikai-ideológiai törésvonalak kialakulása – időszakának Herczeg Ferenc nemcsak szemtanúja volt jelentős íróként, közéleti személyiségeként, hanem a kor közvéleményének, közgondolkodásának meghatározó formálójaként alakítója is. Ezért Herczeg életművének, irodalmi alkotásainak, szerteágazó publicisztikai tevékenységének elemzése hozzájárulhat a magyar történelem e kiemelkedően fontos félévszázadának mélyebb megértéséhez és árnyaltabb megítéléséhez...

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc zenetörténeti összefüggései, a zenészek forradalomban vállalt szerepe és a politikai eseményekre adott reakciói elevenednek meg a könyv lapjain, mely történészek és zenetörténészek együttműködésének eredményeként kerül most az olvasó kezébe.

"Szaglál a finánc mint az agár", "Rosszabb a fináncnál" - Ezen régi magyar szólások nem túl pozitív fényben tüntetik fel a korabelipénzügyőröket és azok munkáját. A kötet arra tesz kísérletet, hogy lerombolja ezeket a sztereotípiákat. A benne olvasható, különbözőtörténelmi korokon átívelő tanulmányok főszereplői - többek között Munkácsy Emil, Arday Ignác, Bittermann Béla, Kerékffy Gilbert - jelespénzügyőrök, vagy olyan történelmi személyiségek - mint Nekcsei Demeter, Széll Kálmán vagy Bezerédj István -, akik a finánctudományt akorábbi századokban magas szinten művelték...

Az elmúlt években, évtizedekben a város történetének vonatkozásában a forrásadottságoknak és a korszakkal foglalkozó kutatók nagy számának, az elvégzett kutatómunka eredményeinek köszönhetően Pécs polgárosodására vonatkozóan halmozódott fel a legtöbb ismeret.

A történelmi trauma nem múlik el az első nemzedékkel. Emlékezete továbbhagyományozódik: a következő generáció, majd az azutáni is részesül belőle. A pszichológiai értelemben vett elaboráció, a trauma feldolgozása a társadalomban és a kultúrában folytatólagos. Az ábrázolásesztétika alapproblémája egyfajta főmotívumként húzódik végig összeállításunkon. Az elemzett művek különböző poétikai irányokhoz sorolhatók, ugyanakkor természetes, hogy intertextuálisan összekapcsolódnak. A szövegek köre sajnálatosan szűk, bár sajnos több, fontos írással így sem tudtunk foglalkozni.

Magyarok és délszlávok, szerbek, horvátok, szlovének egy évezrede élnek egymás mellett, többnyire békésen, bár a békésnek tűnő évszázadokat időnként súlyos, véres konfliktusok tarkították. A hosszú együttélés tapasztalata, érdekeik találkozása és nem ritkán ütközése formálta az egymásról kialakított képüket, amely jelentős mértékben meghatározta és napjainkban is befolyásolja az egyén és a politika viszonyulását a másik nemzethez.

Az Árkádia Kiskönyvtár újabb kötetében hat tanulmány kapott helyet, amelyekből az Olvasó végigkövetheti a magyar történelmet Luxemburgi Zsigmondtól egészen a mohácsi csatáig. A magyar történettudomány az 1387–1526 közötti időszakot összefoglalóan késő középkornak nevezi, melyben olyan hosszú távon is jelentős események „léptek be” a Magyar Királyság történetébe, mint az oszmán fenyegetés, a rendiség, a humanizmus vagy éppen a reneszánsz...

A Magyar Királyság a 16. század első évtizedeiben számos megpróbáltatáson ment keresztül. Megtámadta a kor legerősebb birodalma, hadserege 1526-ban csatát vesztett, királya elesett, belháború sújtotta, fővárosát 1541-ben elfoglalták és mindezek következtében politikailag három (néha négy) részre szakadt. A kötetben olvasható tanulmányokból kiderül, hogy a különböző területek között számos kapcsolat megmaradt, aminek köszönhetően a királyság különvált egységei továbbra is Európa szerves részeiként működtek, és a veszteségek ellenére modernizációs folyamatok indulhattak meg a hadügy- és az államigazgatás területén.

Egy diktatúra sosincs kész, nincs nyugalmi állapota. Éppen ezért nehéz megállapítani, egy rendszer meddig tekinthető demokratikusnak, és mikortól beszélhetünk diktatúráról – és milyen diktatúráról is beszélhetünk. Magyarországon 1948-ra teljessé vált a kommunista hatalomátvétel, a sztálini rendszer teljes kiépítésére azonban még időre volt szükség...

A romantika fogalma egyszerre közérthető és ugyanakkor félreértésekkel övezett. Az irodalomtudományban rendre felmerül az igény, hogy a romantika értelmezése a mindennapi használatnál elméletileg megalapozottabb háttérrel rendelkezzen.

A kötet szerzői hét témakörben tárgyalnak társadalompolitikai, nemzetközi politikai kérdéseket, az iparral, a mezőgazdasággal, a kultúrával, a művelődéssel, az oktatással, a tudománypolitikával összefüggő problémákat, s természetesen a korszak több mint háromnegyedét kitevő ún. Kádár-korszak megítélésével kapcsolatos vitakérdéseket.

A kötet annak a Délvidéknek a históriájáról szól, amelynek lakói 1918 és 1944 között háromszor éltek át impériumváltozást. A tanulmányok jó része a mindekori hatalmat gyakorlók gőgjéről, a „másik” démonizálásáról, közösségi emlékezetének, etnikai tudatának, tárgyi, szellemi kultúrájának elpusztításáról, egymás megalázásáról, sőt legyilkolásáról szól. A kisebbségtörténet azonban nem pusztán hanyatlástörténet.

Nagyon sok könyv született már a nemzetiszocialisták hatalomban eltöltött éveiről, a rendszerről és az ideológiáról, mégis keveset értettünk meg abból, hogy mi motiválta Hitlert és követőit céljaik fanatikus véghezvitelében. A szokásos történészi gyakorlattól eltérően jelen kötet nem a náci rendszer működését és a politikai motivációkat elemzi, hanem azokat a lélektani folyamatokat, amelyek a történeti kutatásban eddig kevésbé kaptak figyelmet...

Az egykori acélgyári kolóniákon lakók közös identitástudattal rendelkező, jól meghatározható lokális közösségei már a rendszerváltás előtt bomlásnak indultak, a rendszerváltás után pedig felgyorsult e városrészek, az egykori bányász- és munkáskolóniák pusztulása. Túlélni és megmaradni – e két lételem lett aktuális kérdés a rohamosan csökkenő létszámú, elmaradott régiókban.

A könyv, melyet az Olvasó a kezében tart, a szerzőnek az elmúlt néhány évben, döntően a 2010 után megjelent írásait adja közre. Az ilyen együttes újraközlés érdekes tanulságokkal járhat, mert a kutató-történész munkájának normális esetben nem látható dimenzióit tárja fel. A sokfelé, itthon és külföldön megjelent írások önmagukban csak a konkrét témáról adnak információkat. Így együtt olvasva e tanulmányokat jól körvonalazódnak a kutató érdeklődésének, tudományos kapcsolatainak a dimenziói.

A most napvilágot látott kötet jelentősége elsősorban abban áll, hogy a korábbiakban nem jelent meg olyan tudományos-ismeretterjesztő munka, amely a női nem pécsi képviselőit állította vizsgálódásainak középpontjába. A szerző célkitűzése éppen ezért az volt, hogy emléket állítson azoknak a – sok esetben méltánytalanul elfeledett – hölgyeknek, akiknek élete számos szállal kötődik a mecsekaljai település történetéhez, s ezáltal beemelje őket a város történeti emlékezetébe.

Az Árkádia Kiskönyvtár történelmi sorozatának harmadik kötetében közölt írások a kora újkori Európa történetének hagyományos politika- és eseménytörténeti megközelítése mellett figyelmet fordítanak a korszak eszmetörténeti, társadalomtörténeti és államelméleti kérdéseinek tárgyalására is, hozzásegítve az olvasót a történelmi folyamatok mozgatórugóinak mélyebb megértéséhez.

Miért ez a cím? A szervezők/szerkesztők abból indultak ki, hogy az ember szűkebb hazájában (településén, illetve annak környezetében) fejti ki tevékenységét, itt van otthona, annak adottságai határozzák meg legközvetlenebbül életfeltételeit, lehetőségeit, és itt érik azok a szociális, szellemi, kulturális, politikai, érzelmi stb. hatások, melyek leginkább befolyásolják későbbi sorsát...

Ez a kötet azokból az előadásokból állt össze, amelyek 2015. november 11-én hangzottak el a Bekker Zsuzsa emlékére a Budapesti Corvinus Egyetemen a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében rendezett konferencián. Itt gyűltek össze a kollégák, pályatársak és tanítványok, hogy leróják tiszteletüket, hogy felidézzék a 2015 februárjában elhunyt jelentős és tisztelt kutató és oktató, a Közgazdasági Elméletek Története Tanszéket másfél évtizeden át vezető egyetemi tanár alakját és munkásságát...

Potoczky Mária 1922-ben arisztokrata családban született. Első férjét, Jándy Géza volt horthysta századost, valamint bátyját és apósát az 1950-es évek elején Rákosiék letartóztatták és bebörtönözték, édesanyját internálótáborba zárták. 1948-ban Mária – aki különváltan élt férjétől – Nógrádi Sándor tábornoknak, a HM politikai főcsoportfőnökének lett a szeretője.

Nagy Lajos 1370–1382 között kormányozta Lengyelországot, és tizenkét éves uralma nem hagyott jó emléket a lengyel nemzeti emlékezetben. A legtöbb vád azért érte és éri a mai napig, hogy csak másodrangúnak tekintette lengyel koronáját...

Az útókor hálátlanságának bizonyítéka Lajos Vilmos (1655–1707) – a magyar olvasóknak csak Bádeni Lajos – baden-badeni őrgróf elfeledett emléke. Kortársai rajongtak a 17. század második felének e kiváló katonájáért és hadvezéréért, aki győzelmet győzelemre halmozott a nagy török háborúban és a rajnai fronton...

Font Márta életútjának döntő része Pécs városához kötődik. Itt született, általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte. Ezután közel másfél évtizedes szegedi kitérő következett. 1970–1975 között a József Attila Tudományegyetem történelem–orosz szakos hallgatója, majd később oktatója volt. 1983-ban tért vissza szülővárosába, s a Pécsett meginduló egyetemi tanárképzés egyik alapítója lett, az akkori Tanárképző Kar Történelem Tanszékén...

Az Árkádia Kiskönyvtár történelmi sorozatának második kötete a 20. századi magyar történelemre fókuszál. Az írásokban a történelem folyamat-jellege a politikatörténeti cezúrákon átívelő társadalmi és gazdasági változások bemutatásával tárul fel, a releváns történeti értékelést elősegítő új fogalomkészlet segítségével és szintetizáló jelleggel...

A börtön több ezer éves intézmény, már a legrégebbi írott emlékek is tanúskodnak alkalmazásáról, mint a bűncselekmények büntetés-végrehajtási eszközéről. Az elmúlt évszázadok során – különösen a büntetések 18. századhoz köthető humanizálódása után – a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásával kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok hatalmassá duzzadtak, s kialakult a börtönügy mint tudomány, illetve – nem mellékesen – a büntetés-végrehajtási szakma...

Bene Krisztián kötetének célja kettős: egyrészről főként francia és német levéltári forrásokra és a legfrissebb szakirodalomra alapozva igyekszik objektív és átfogó képet szolgáltatni az 1940 és 1943 között fennálló Szabad Francia Erők szervezetének létrehozásáról, tevékenységéről és annak jelentőségéről. Az Olvasó mindezt a második világháborús Franciaország történetébe ágyazva ismerheti meg.

A főleg magyarországi németek által lakott Pusztavámon 1944. október 16-án a falu határában több mint 200 zsidó munkaszolgálatost gyilkoltak meg. A tragédia felderítése és a tömeggyilkosság emlékezete a mai napig vitatott és manipulált. Az esemény transznacionális jellege és a tömeggyilkossággal több országban foglalkozó intézmények tisztázatlan státusza mind ez idáig megnehezítették a történettudományos feldolgozást...

A bűnbak az emberiség közösségi identitásteremtésének terméke, egyszersmind cselekvésinspiráló elem. Úgy szerves része a földi civilizáció egészének, hogy ahhoz hasonlóan idővel maga is változik. A dolog történeti bája-borzalma leginkább időtlenségében ragadható meg: a bűnbakkereső (és találó) gondolkodás nemhogy töretlenül, hanem szerteágazóan és megizmosodva él tovább a modern társadalomszervezés egymást követő időszakaiban is.

Az utóbbi közel másfél évben sajnálatos módon jelentősen megnőtt az érdeklődés a különböző fertőző betegségek iránt, amelyben természetesen központi szerepet játszik a COVID-19 új típusú koronavírus-járvány. Az emberiség történetének pusztító világjárványai komoly fejtörést okoztak a mindenkori orvostudománynak, de a gyorsan terjedő fertőzések elleni védekezés a kisebb-nagyobb közösségeket is jelentős kihívás elé állította...