Bűnbak minden időben. Bűnbakok a magyar és az egyetemes történelemben

Szerkesztette: Gyarmati György, Lengvári István, Pók Attila, Vonyó József

Könyvészeti adatok
..........................................................................................................................................

Ismertetés
..........................................................................................................................................

A bűnbak az emberiség közösségi identitásteremtésének terméke, egyszersmind cselekvésinspiráló elem. Úgy szerves része a földi civilizáció egészének, hogy ahhoz hasonlóan idővel maga is változik. A dolog történeti bája-borzalma leginkább időtlenségében ragadható meg: a bűnbakkereső (és találó) gondolkodás nemhogy töretlenül, hanem szerteágazóan és megizmosodva él tovább a modern társadalomszervezés egymást követő időszakaiban is. A földi modernizáció idő- és térbeli különbözősége a bűnbakképzés elburjánzó sokféleségével „gazdagította a történelmet”, s lassan ide sorolható a – posztmodern? – közéleti „karaktergyilkosság” is. A bűnbak a civilizáció hajnalától kezdődően tetten érhető előítéletes gondolkodás (egyik) korai idoljaként született, hogy azután mindent túlélve az egyre inkább racionális öntudatú modern közértelmesség közepette is töretlenül – időnként tobzódva – virágozzék. Kötetünk negyven tanulmánya a bűnbakképzés eseteinek sorát eleveníti fel a középkortól a rendszerváltásig; Magyarország és a nagyvilág történetéből – Ukrajnától Németországon, Franciaországon és Spanyolországon át az Amerikai Egyesült Államokig. Az olvasó épp úgy találkozhat bűnbakként személyekkel, társadalmi csoportokkal, mint a nagybirtokkal és szobrokkal. S a konkrét esetek értelmezéséhez történeti és pszichológiai útmutatót is kaphat.

Tartalom
..........................................................................................................................................

Előszó

BŰNBAKKÉPZÉS A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK SZEMSZÖGÉBŐL
Pók Attila: Bűnbakok a magyar történeti gondolkodásban
Gyáni Gábor:  A történész mint bíró. A történetírói ítélkezés „joga” és veszélyei
László János: Bűnbakképzés és nemzeti identiás, avagy a szociálpszichológia mint empirikus társadalomtudomány
Kiss Zsuzsanna: Hősök és bűnbakok a weimari Németországban. Adalékok a bűnbakképzés lélektani szempontjaihoz
Ormos Mária: Bűnbakkeresés/szerecsenmosdatás a nyugati világban (20–21. század)
Pótó János: Szobrok és emlékművek mint bűnbakok, avagy hogyan döntünk szobrot, mikor és miért?
Dévényi Anna: Bűnbakból vádló, vádlóból bűnbak. Ellenségképek a 20. századi magyar történelemtankönyvekben Mohács, Világos és Trianon példáján
Szilágyi Mariann: „(…) megrendelni egy-két vadkant jó pénzért mindig lehet.” Egy közismert bűnbakmotívum kultúrtörténete [261]

BŰNBAKOK AZ EGYETEMES TÖRTÉNELEMBEN
Maléth Ágnes: XXIII. János és a konstanzi zsinat
Lengyel Tünde: Keresd a nőt! A nők mint bűnbakok a középkorban és a kora újkorban
Ugrai János: A jezsuiták mint az iskolaügy „kerékkötői”? A 18. századi oktatáspolitikai diskurzus a Habsburg Monarchiában a bűnbakképzés tükrében
Majoros István: Miért a harmadik köztársaság? A Dreyfus-ügy hátteréről
Lénárt T. András: A „tiszta faj” kérdése Spanyolországban. A középkori hispán bűnbakképzés okai, módszerei és 20. századi utóhatásai
Harsányi Iván: Bűnbakkeresés és történelmi emlékezet. Spanyol tapasztalatok
Bebesi György: A Bejlisz-ügy. A sztolipini konszolidáció szakítópróbája, a hírhedt orosz vérvád-per
Hornyák Árpád: „Aki kirobbantotta az első világháborút” Dragutin Dimitrijević-Apis koncepciós pere
Kindl Melinda:  Giustizia è stata fatta! Avagy Olaszország árulói[598]
Hahner Péter: Nixon, a bűnbak

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉNEK BŰNBAKJAI
Bessenyei József: Szapolyai János, a magyar történelem egyik legismertebb bűnbakja
Kovács Adrienn:  Padányi Bíró Márton veszprémi püspök egyházszervező munkájának megítélése
Deák Ágnes: Rendőrbesúgók nyomában (1860-as évek)
Kaposi Zoltán: A nagybirtok mint bűnbak. Az uradalmak és az agrárszegénység kapcsolata Magyarországon
Paksy Zoltán: A zsidóság bűnbakká válása és az antiszemita hisztéria kezdete Magyarországon az első világháború végén
Gazdag László: Herczeg Ferenc és a forradalmak – Északi fény
Fedinec Csilla: A „leggyengébb fél” Gondolatok a ruszin–ukrán paradigma újraértelmezéséhez
Erőss Zsolt:  Bűnbakképzés és/vagy bűnbakképződés? A diktatórikus törekvések megítélése 1935–1936 fordulóján Gömbös és Marton példáján
Molnár Judit:  „Ürügy a deportálás” A csendőrök felelősségre vonása 1945 után
Olasz Lajos: Hadiállapotban a Szovjetunióval – bűnbakok és felelősök
Karsai László: Szálasi Ferenc, a tökéletes bűnbak
Gerhard Seewann: Politikai tisztogatás Magyarországon a második világháború után. Franz Basch népbírósági pere
Gyarmati György : Ellenségek és bűnbakok kavalkádja Magyarországon, 1945–1956*
Püski Levente: Ellenségből bűnbak. Az MKP arisztokrácia-képe 1945 után
Kovács Kristóf:  Reakczy Jóskától Kulák Kelemenig. Válogatás a Ludas Matyi 1945 és 1949 közötti bűnbak-karikatúráiból[1429]
Pihurik Judit: Katonadolog 1945–1962. A „horthysta katonatiszt:” bűnbak vagy ellenség?
Bánkuti Gábor: Az antijezsuitizmus anatómiája
Polyák Petra:  „Közösítsék ki, pellengérezzék ki!” Egyetemi-főiskolai hallgatók fegyelmi ügyei  az ötvenes évek elején
Lénárt András: A Köztársaság tér arcai. Bűnösök ábrázolása két propagandafilmen
Tóth Eszter Zsófia „Kenyér, szőlő porba hulltak” Bordás András tragikus halála 1956-ban: a forradalmi és az ellenforradalmi bűnbakképzés prizmatörései
Varga Zsuzsanna: Bűnözők vagy bűnbakok? Termelőszövetkezeti vezetők és a „szocialista törvényesség” az 1970-es években
Zsidai Ágnes: Ügynökhalál Magyarországon

Névmutató
A kötet szerzői és szerkesztői

Table of Contents

Foreword

SOCIAL STUDIES ASPECTS OF SCAPEGOATING
Attila Pók: Scapegoats in Hungarian historical thinking
Gábor Gyáni: The historian as a judge. The “rights” and perils of historiographical judgement
János László: Scapegoating and national identity, or socio-psychology as empirical social studies
Zsuzsanna Kiss: Heroes and scapegoats in the Weimar Republic. Additions to the psychological aspects of scapegoating
Mária Ormos: Scapegoat seeking / whitewashing in the western world (20th and 21st century)
János Pótó: Statues and monuments as scapegoats, or how, when and why statues are brought down
Anna Dévényi: From scapegoat to accuser, from accuser to scapegoat. Enemy concepts in 20th century history textbooks through the examples of Mohács, Világos and Trianon
Mariann Szilágyi: “(...) you can always order a few boars for good money.” The cultural history of a well-known scapegoat motif

SCAPEGOATS IN UNIVERSAL HISTORY
Ágnes Maléth: Pope John the XXIII and the Council of Constance
Tünde Lengyel: Look for the woman! Women as scapegoats in the Middle and early Modern Ages
János Ugrai: Jesuits as hindrances to educational policy? Aspects of scapegoating in the 18th century educational policy discourse in the Hapsburg Monarchy
István Majoros: Why the Third Republic? On the background of the Dreyfus affair
András Lénárt T.: The issue of the “pure race” in Spain. The reason, methods and 20th century effects of Spanish scapegoating
Iván Harsányi: Scapegoat seeking and historical memory. Spanish experiences
György Bebesi: The Beylis case. The test of the Stolyipin reforms, the infamous Russian blood libel trial
Árpád Hornyák: “He, who caused the outbreak of World War I.” Show trial of Dragutin Dimitrijević-Apis
Melinda Kindl: Giustizia è stata fatta! The betrayers of Italy
Péter Hahner: Nixon, the scapegoat

SCAPEGOATS IN HUNGARIAN HISTORY
József Bessenyei: János Szapolyai, one of the most famous scapegoats of Hungarian history
Adrienn Kovács: Assessment of the church organisational work of Márton Padányi Bíró, Bishop of Veszprém
Ágnes Deák: On the trail of police informers (1860’s)
Zoltán Kaposi: Large holding ownership as scapegoat. The relationship between large holdings and agrarian poverty in Hungary
Zoltán Paksy: The scapegoating of Jews and the beginnings of anti-Semitic hysteria in Hungary after the end of World War I
László Gazdag: Ferenc Herczeg and the revolutions
Csilla Fedinec: “The weaker party.” Thoughts on the reinterpretation of the Rusyn-Ukranian paradigm
Zsolt Erőss: Scapegoating and/or scapegoat formation? Assessment of the dictatorial aspirations on the turn of 1935–1936 through the example of Gömbös and Marton
Judit Molnár: “Deportation is an excuse.” The impeachment of the Gendarme after 1945
Lajos Olasz: In war with the Soviet Union – scapegoats and persons responsible
László Karsai: Ferenc Szálasi, the perfect scapegoat
Gerhard Seewann: Ethnical cleansing in Hungary after World War II. The tribunal trial of Franz Basch
György Gyarmati: A tumult of enemies and scapegoats in Hungary, 1945–1946
Levente Püski: From enemy to scapegoat. The image of the aristocracy in the Hungarian Communist Party after 1945
Kristóf Kovács: From “Reakczy Jóska” to “Kulák Kelemen”. A selection of scapegoat cartoons appearing in the magazine “Ludas Matyi” between 1945 and 1949
Judit Pihurik: That’s a soldier’s life 1945–1962. The “Horthyist officer”: scapegoat or enemy?
Gábor Bánkuti: The anatomy of anti-Jesuitism
Petra Polyák: “Ostracize and humiliate them!” Disciplinary procedures of university and college students in the beginning of the 1950’s
András Lénárt: Faces of the Köztársaság square. The portrayal of criminals in two propaganda films
Eszter Zsófia Tóth: “Bread and grapes fell in the dust:” The tragic death of András Bordás in 1956: the prism breaks of counter-revolutionary scapegoating
Zsuzsanna Varga: Criminals or scapegoats? (Farming cooperative directors and the “socialist legitimacy” in the 1970’s)
Ágnes Zsidai: The deaths of agents in Hungary

Index
Authors and editors