Újdonságok

"Gyermekeinknek meg nem felelő veszélyes játék a lapdarugás, mely - meglehet, hogy ahidegvérű angolok temperamentumának felelevenítéséhez alkalmas eszköznek bizonyult,de - semmikép sem alkalmas arra, hogy elevenebb és hevesebb vérmérsékletű magyargyermekeink szórakoztatására egészségük és épségük komoly veszélyeztetése nélkülszolgáljon" - aggódott egy budapesti városatya 1900-ban...

A sztálinista rendszertől való fokozatos eltávolodás, azaz a desztalinizáció Kelet-Közép-Európa minden államát komoly kihívás elé állította. E folyamat három fázisban zajlott a térségben: elsőként 1953-ban a szovjetek által kezdeményezett "új szakasz" idején, majd a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) XX. kongresszusa hatására 1956 folyamán, végül az SZKP XXII. kongresszusa után 1961-től kezdve.

Ez a kötet sokoldalú segítséget kínál mindazoknak, akik a múlt tudományos igényű vizsgálatával kezdenek foglalkozni. Legyen szó akár fiatalokról, akik az egyetemi tanulmányaik során először találkoznak a történettudomány elméleti és fogalmi "dzsungelével", forrásainak gazdagságával, vagy éppen az önálló szövegalkotás nehézségeivel, akár olyan "laikusokról", akiket a történelem iránti érdeklődésük motivál tudásuk elmélyítésére.

Székely, avagy Dózsa György 1514-ben „15 perc hírnév”-re tett szert. A szerző az 1514-ben, az oszmánok ellen hirdetett keresztes hadjárat során lázadássá fajuló események vezéralakjáról az utóbbi 150 évben kialakult képet vizsgálja és változását (illetve változatlanságát) mutatja be. A lázadás ugyan múló epizód volt a Magyar Királyság életében, és jóllehet valós problémákat is a felszínre hozott, de a „nép” mégsem alkotott róla meséket, történeteket, és nincsenek róla adomák, legendák sem...

E könyv elsőként nyújt részletes, monografikus igényű áttekintést a magyarországi államszocializmus időszakában tapasztalható nem hivatalos, cenzúrázatlan szövegprodukció - vagyis a szamizdat - jelenségéről....

A Fordított napló gerincét a Nyüzsgő fedőnevű célszemélyről, Miszlivetz Ferencről szóló titkosszolgálati jelentések adják. A napi operatív jelentések ritka kivételtől eltekintve nem fedik fel az információszerzés módját, annak körülményeit, de a titkos informátor személyét sem. Tájékoztatnak viszont a titkosszolgálatok érdeklődési köréről, az „ellenzéki-ellenséges” célszemélyek és mozgalmak egyre bővülő hálózatáról és tevékenységéről...

XIV. Lajos és Nagy Péter cár, Sobieski János és Napóleon, Cromwell és Washington világát idézi fel ez a könyv: az emberiség történelmének azt a szakaszát, amely a vesztfáliai békekötéssel kezdődött és a waterlooi csatával ért véget. A szerző arra törekedett, hogy a szakirodalom legmodernebb eredményei alapján mutasson be olvasóinak olyan gyakran emlegetett, de nem eléggé ismert világtörténelmi folyamatokat, mint az abszolút monarchia megszilárdulása, a felvilágosodás terjedése, valamint az angol, az amerikai és a francia forradalom kirobbanása...

Hogyan és miért válhatott a 20. században az osztrák–magyar határ a Nyugat kapujává? Miként formálta át a határ két oldalán élők életét a hatalom egyre fokozódó ellenőrző tevékenysége és a határ átjárhatóságának csökkenése? Eközben milyen határokat átívelő, transznacionális összefonódásokat és kölcsönhatásokat sikerült az osztrák és magyar társadalomnak megőrizni, esetleg feléleszteni a Kelet és Nyugat – hermetikusan lezártnak vélt – határán?...

A filmek és a kapcsolódó filmpolitikák képesek formálni a múltról alkotott képünket, a történelemről való gondolkodásunkat, valamint egyéni és kollektív történelmi emlékezetünket. E kötet célja, hogy válogatást nyújtson a szerző a film és a történelem kapcsolatára fókuszáló kutatásainak néhány szegmenséből.

1950. július 28-án minden kártérítés nélkül állami tulajdonba vették Magyarországon a gyógyszertárakat. Az egy nap alatt végrehajtott államosítást – teljes joggal – napjainkig gyásznapként tartják számon a hazai gyógyszerészek. Kevéssé közismert azonban, hogy a magántulajdon felszámolása korántsem egy nap alatt ment végbe, hanem egy több mint tízéves folyamat végső állomása volt. A zsidótörvényekkel kezdődő és a Rákosi-korszak végéig tartó „hosszú negyvenes években” a patikák tulajdonviszonyaiba többször is radikálisan beavatkoztak az egymást váltó politikai rezsimek...

A Horthy-korszak szereplői számos naplót, visszaemlékezést hagyományoztak az utókorra. A kormányzó, miniszterelnökök, miniszterek, ahadsereg vezetői, közéleti szereplők, írók és művészek memoárjai sorra jelentek meg a hetvenes évek végétől. Azt gondolhatnánk, hogy nemmaradt már kiadatlanul olyan terjedelmesebb korabeli írás, ami jelentős közszereplő emlékeit őrzi. Az élet azonban tartogat meglepetéseket...

Ebben az 1952 és 1968 között játszódó regényben az a „tévelygés”, ahogyan mi, gyerekek és felnőttek, férfiak és nők, jóhiszeműen, de ostobán éljük a magunk életét, s amit ma már (tapasztalom) nehéz megérteni. Az első számú tévelygő én magam vagyok. Egy ifjú embert nem annyira a teóriák szépsége állít valamilyen ügy mellé, hanem a nevében megszólaló emberek személyisége, tudniillik annak kellene garanciául szolgálnia, hogy az ügy is nemes.

A kötetben szereplő tanulmányok egy része az Európai Unióról és a globalizációról kialakult közéleti diskurzusokkal foglalkozik, s igyekszik a tudományos eredmények alapján megítélni azokat. Az írások másik vonulata a tudományos kutatás által felvetett problémákra koncentrál...

Honnan jövünk, hol vagyunk most? Mi történt Magyarországon az emberekkel, hogyan változtak meg a magyar társadalmi viszonyok az elmúlt évtizedekben? Hogyan éltük át, hogyan éltük meg azt a korábban elképzelhetetlen társadalmi és gazdasági átalakulást, aminek lehetőségét az európai változások részeként az 1989/1990-es rendszerváltás teremtette meg? Ki volt, maradt, lett szegény és miért? Ki volt gazdag az 1980-as években, ki vált azzá a rendszerváltást követő évtizedekben, hogyan és miért?

„Abból indulok ki, hogy az, amit Közép-Európának neveznek, létezik.” A Nobel-díjas lengyel író, Czesław Miłosz fogalmazott így egy 1986-os előadásában, és ez tekinthető a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszékén működő Közép-Európai Zenetörténeti Kutatócsoport gondozásában megjelenő kötet kiindulópontjának is. Az elképzelés, miszerint Kelet és Nyugat között egy sajátos szellemi és intellektuális arculattal rendelkező térség volna az, amit Közép-Európának nevezünk, valamikor az 1980-as években támadt fel újra....